A Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megalakulásának története, tevékenységi köre
A Mohácsi Zeneiskola 1963. szeptember l-én a Megyei Tanács és a Mohács Városi Tanács összefogásával jött létre, a komlói Erkel Ferenc Zeneiskola fiókiskolájaként Horváth Gyula vezetésével. A Zeneiskola átvette a Park Utcai Általános Iskola ének-zene tagozatától a hangszeroktatást, így a növendék létszám 150 főre bovült. 1967-ben a Mohácsi Zeneiskola önállóvá vált Kovács Győző vezetésével, aki 33 év után vonult nyugdíjba. 2000. szeptember elsejével Dobos József nyerte el az igazgatói megbízatást.
1967-től 2004-ig Zeneiskolaként működve vívott ki országos és nemzetközi hírnevet az intézmény. 2004. szeptember 1-től a Zeneiskola tevékenységét kibővítette különféle társművészeti ágakkal és alapfokú művészetoktatási intézményként működik tovább a zeneművészet mellett képző-és iparmuvészet, színművészet-bábművészet valamint táncművészet ágakon is. Az átalakulással egyidejűleg az intézmény felvette a jeles mohácsi népdalgyűjto, néptanító iskolaigazgató, Schneider Lajos nevét, s 2005-ben átköltözött az egykori Művelodési Központ átépített és felújított épületegyüttesébe.
A zenetagozat keretében az iskola székhelyén alapfokú hangszeres, magánének, zenei elméleti képzés és népzenei oktatás folyik. Az oktatott tanszakok: hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, gitár, zongora, harmonika, furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, tenorkürt, baritonkürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütőhangszerek, népi ének. Emellett az intézmény kamarazenei, zeneirodalmi, kórus-és zenekari oktatást is végez.
A képző és iparművészeti tagozaton grafika tanszakokon folyik a képzés a Brodarics és Park utcai iskolákban működo telephelyeken. A színművészet-bábművészet tagozaton drámajáték-színjáték tanszakok muködnek. A táncművészeti ág keretében néptáncoktatás folyik Mohácson, valamint Lippó és Sátorhely községekben működő telephelyeken. Az intézményben az oktatás mellett jelentos városi szintű közművelodési tevékenység is folyik. Az iskola nagyterme és az udvarában található szabadtéri színpad számos kulturális eseménynek, nagyrendezvénynek, fesztiválnak ad otthont.
A Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a 2007. évben valamennyi művészeti ágban KIVÁLÓRA MINŐSÜLT.
Mohács zenei múltjának rövid áttekintése
A "Zeneoskola" felállításának gondolata 1846-ban tartott közgyűlésen vetodött fel először. Szerencsére Mohácson már az 1800-as évek közepétől komoly felkészültségű tehetséges zenészek (pedagógusok) telepedtek le. Elsőként Laufer Ödönt kell megemlíteni, aki a Pest - budai Zenede zeneszerzés osztályában végezte tanulmányait. 1864-ben kerül Mohácsra. A Fünfkirchner Zeitung 1871. szeptember 10-i számában írnak arról, hogy szólóénekesként is pódiumra lép, énekkiadványt jelentet meg, meghonosítja a házi muzsikálást, kimagasló tevékenységet fejt ki, művészi színvonalon orgonál, zongorázik.
Mai értékítéletünk alapján úgy fogalmazhatnánk, hogy nem csak alapszíntű, hanem magas követelményeket is kielégítő zongoristákat nevelt.A vonós nemzedékekre legnagyobb hatást Hergert József tette, aki 24 évesen Joachim József (Liszt Ferenc barátja) mesteriskolájában tanult. Nagy sikerrel turnézik Németország, Hollandia, Anglia, Franciaország és Belgiumban. Hazatérése után forradalmasítja Mohács kulturális életét, ízlését. A következo kiemelkedő pedagógus Brand Ede. 1895-ben 31 éves korában a Polgári iskola igazgatójává nevezik ki. Karnagyi munkáján kívül zongorázik, fuvolázik, brácsázik, népdalt gyűjt és énekkönyvet szerkeszt. Első kórusmuve 1896-ban jelenik meg Firenzében. Harmincöt zongorakíséretes leánykari dalát Mohácson adja ki 1912-ben. A pályafutása során hat mesedaljátékát mutatja be iskolája. Élete utolsó évtizedében döntő szerepet játszik a Szimfonikus zenekar megalapításában.
A következő kiemelkedő pedagógus Schneider Lajos, a Külvárosi Iskola igazgatója. 1927-ben létrehozta a Mohácsi Levente Fúvószenekart. Schneider Lajos sokoldalú zenei tevékenységet folytatott. Másfélezer magyar, sokác, német dalt jegyzett le számunkra örökségként. Emlékét az utódok ma is hálás szívvel őrzik. 1971 óta emléktáblát helyeztek el iskolája falán, az egyik kis teremben pedig emlékszobát alakítottak ki. 1971 óta rendezik Mohácson a Schneider Lajosról elnevezett énekversenyt.
Schneider Lajos fúvószenei munkásságát Dunai Nándor, Városi Mihály, Környei Pál, Tornai Ferenc, Rubányi Péter folytatta nagy lelkesedéssel, magas szakmai felkészültséggel, kiváló pedagógiai érzékkel. Szimfonikus zenekar 1933-ban alakult Brand Ede és dr. Gyarmati Imre városi aljegyzo együttműködése nyomán. A vonós utánpótlás nevelésében Barlai Ervin jeleskedett. 1939-ben ismét egy kiváló egyéniséggel bővült a mohácsi zenei élet Tarr Imre személyében. A város vezetősége 1939-tol a Korona Szálló épületében "Városi Zeneiskola" működését engedélyezte, ami 1961-ig működött.
Bojtár László már közelmúltunk nagy kulturális egyénisége, zeneszerzője, pedagógusa volt. 1949-től 40 éven át katolikus kántori szolgálatot látott el. Mérföldkő volt életében, hogy egy Magnificat-pályázat eredményeként kapcsolatba került Bárdos Lajossal, aki ettől fogva fejlődését irányította. 1978-ban belekerült Bojtár László munkája a református egyház által meghirdetett korálvariáció-pályázat nyomán publikált kötetbe. 1989-ben a miskolci Szent Anna által kiírt pályázatra küldött hét orgonadarabját "életművéért" első díjban részesítette.
Dr. Áment Ferenc Lukács bencés főiskolai tanár 1994-ben egy repertoárját bemutató hangkazettájára felvette egy művét. Pannonhalma millecentenáriumára CD lemezt készített, s e három Bojtár- mű is helyet kapott. Komponista működésének másik fő területe a népzenei feldolgozás. Ezek folyamatosan hallhatók rádióműsorokban. A mohácsi iskolák részére számos mesedaljátékot komponált Bojtár László. Ezek közül kiemelkedik az 1967-ben bemutatott gyermekopera. Oboa, zongora művei részben a népdalfeldolgozás, részben a népdalok hatására írt kompozíciók kategóriájába sorolhatók.
Előadóként is fórumot kapott népzenével foglalkozó műsorokban a budapesti, a pécsi és az újvidéki rádióban. Mohács művelodéstörténetének megszállott kutatója volt. Ezt jelzi három akadémiai pályadíj, nyolckötetnyi kéziratos monográfia és a helyi, valamint megyei sajtóban publikált háromszáz újságcikk. 1988-ban Baranya megye részesítette "Kiváló munkáért" kitüntetésben, 1993-ban Mohács Városa tisztelte meg Díszpolgári címmel
